Amennyiben megfigyelő rendszer kiépítésén töri a fejét, akkor bátran keresse a Híröskamerát! Mi az egyedi igényekre szabva a megjelölt büdzsé alapján készítjük el az Ön rendszerét.
Szolgáltatásaink között megtalálhatja a térfigyelő kamera, a kültéri kamera, a megfigyelő kamera, az álkamera, és az IP kamera telepítést is.
Megfigyelő rendszer
A legfontosabb rendszerelemek és azok kapcsolata
A legtöbb megfigyelő rendszer képrögzítőből és képfeldolgozó egységből áll össze, ezeket pedig vezetékes vagy vezetéknélküli kapcsolat segítségével köthetjük össze. Annak érdekében, hogy megkapjuk a felügyelt helyszínekről származó élőképet először is elektronikus jellé kell alakítani azt. Ezt az átalakítást végzik a biztonsági kamerák, amelyek szilíciumalapú szenzorára a külvilág képét egy összetett lencserendszerből álló optika vetíti. A szilíciumalapon a fény elektromos töltésekké alakul, amelyet a kamera elektronikája vezetékes, vagy vezetéknélküli adatkapcsolaton vezethető videojellé alakít. Az így előállított képet a megjelenítő eszközön (külön monitor, okostelefon, TV, stb.) ismét optikai jel formájában láthatjuk viszont, amelynek rögzítéséről külön kell gondoskodni. Minél több kamerát vonunk be egy megfigyelő rendszer kiépítésébe, annál inkább szükség van a beérkező adatok (kép és hang) megfelelő szintű kezelésére és feldolgozására. Az egyes kamerák által előállított videófolyam mérete elsősorban a felbontástól és a képtömörítési eljárás hatékonyságától függ.
Megfigyelő rendszer
A képalkotásról
A mozgókép élményét szemünk tehetetlenségének köszönhetjük. Amennyiben egy folyamatos mozgást fázisképekre bontunk és ezeket a képeket legalább 14 FPS sebességgel villantjuk fel, akkor az emberi szem számára az egyes fázisképek folyamatos mozgássá olvadnak össze. A folyamatos mozgás illúziója nagymértékben függ a másodpercenként bemutatott képek számától, amelyet az FPS-ként (frame per second) megismert mérőszámmal adunk meg. A képváltási sebességet növelve előbb a mozgás darabossága, később a képváltásból eredő villogás tűnik el. A gyakoriságot 24 FPS-re növelve a mozgás illúziója csaknem tökéletes, míg az európai hálózati frekvenciának megfelelő 50 FPS-nél a villogás gyakorlatilag nem észlelhető. Az érvényes videotechnikai szabványok előírásai szerint a jó minőségű mozgókép előállításához 50 — 60 képkockát kell előállítani és továbbítani másodpercenként.
Megfigyelő rendszer
A jelfeldolgozásról
A hagyományos biztonsági kamerákban az erősítés, a jelfeldolgozás, a keverés feladatait analóg áramkörök végzik el. Ezeknek az analóg áramköröknek a beszabályozása többváltozós bonyolult procedúra, amelynek célja egy jó kompromisszum elérése a lehetséges környezeti feltételek mellett. Figyelembe véve, hogy ez a beállítás nem képes követni a változásokat sőt, sok esetben még instabil is a beépített alkatrészek paraméter ingadozásai miatt, magával húzza a kamera egészének paramétereit. A digitális jelfeldolgozású kamerákban a feldolgozott jel digitalizációját követően előállított videókép egy numerikus adathalmazzá válik és így az összes jelfeldolgozási, erősítési, keverési feladatot, mint matematikai művelet fogalmazhatjuk meg az adott számhalmazon. Ezeket a matematikai műveleteket egy jelfeldolgozó mikroszámítógép végzi el, amely egyrészt a beépített szoftvere alapján képes a kamera működésének mindenkori optimalizálására, másrészt működését nem befolyásolják az egyes alkatrészek paraméter ingadozásai.
Megfigyelő rendszer
a képfelbontásról
A felbontás a kamera által előállított elektronikus kép részletgazdagságát jellemezi, és ezt a jellemzőt vízszintes és függőleges irányban is értelmezni kell. Minél nagyobb egy kamera felbontása, annál élesebb és életszerűbb képet kaphatunk, de ez egyben azt is jelenti, hogy minél életszerűbb egy kép, annál több információt kell kezelni, vagyis annál több tárhelyre van szükségünk a rögzítéshez. Egy digitális kép esetében viszonylag egyszerű helyzetben vagyunk, hiszen egy 2 megapixeles kamera 2 millió képpontot foglal magába, ami nagyjából megfelel az általánosan elvárt FHD (1920x1080p) felbontásnak. Természetesen vannak ennél már nagyobb felbontással rendelkező kamerák is, de ilyenkor számolnunk kell a képrögzítés kapcsán a megnövekedett tárhelyigénnyel és az adatfolyamot kellően kiszolgáló adatkapcsolat kiépítésével. Hétköznapi példával élve: hiába képes az adott TV a 4K (4096×2160 pixel) képmegjelenítésére, ha a szintén 4K képes elforráshoz (NAS, TVbox, Apple TV stb.) vezető adatkapcsolat (pl.: HDMI kábel) szabvány szerint nem tud ennyi információt egyszerre a TV részére továbbítani.
Megfigyelő rendszer
A látómezőről és a látószögről
A látószög az a maximális nyílásszög, amely alatt az optika – kamera együttes által alkotott látóteret adja. Az optika előtti tárgy képpontjairól érkező fénysugarak a képalkotás törvényeinek megfelelően a fókuszponton keresztülhaladva érik el a képfelvevő szenzor síkját. A képfelvevő szenzor geometriai határairól a fókuszpontba irányított egyenesek által bezárt szöget hívjuk az optika látószögének. Ezzel szemben a látómező konkrét információt ad a biztonsági rendszer tervezőjének a várható képkivágásra. Ezt egy aránypár határozza meg, amely szerint a fókusztávolság és a tárgytávolság aránya megegyezik a szenzor magassági méretének és a látómező függőleges méretének arányával. Ebből az összefüggésből a szenzorméret felhasználásával a látómezőt tetszőleges esetre is kiszámíthatjuk. Mindez azt jelenti, hogy ha cserélhető optikával szerelhető kamera rendszer kerül kiépítésre, akkor az alábbiakra különösen oda kell figyelni:
-
-
- az adott formátumú optika kisebb szenzorméretű kamerára is használható, de ebben az esetben a látószög csökken az eredeti értékhez képest;
- az adott formátumú optika nem használható nagyobb szenzormérettel rendelkező kamera esetében;
- az adott formátumú optika és kamera összeállítására megállapított fókusztávolság esetén a kamerát kisebb formátumú példányra cserélve ugyanolyat látómezőt kisebb fókusztávolságnál fogunk kapni;
- minden esetben ellenőrizni kell az adott optika-kamera összeállítás várható látószögét.
-
Megfigyelő rendszer
A tömörítési eljárás
A legtöbb IP kamera esetében ún. tömörítési eljárásra van szükség, ami a rendelkezésre álló sávszélesség, valamint az elérhető tárhely optimális kihasználása miatt nagyon fontos. A tömörítési eljárás milyensége alapjaiban fogja meghatározni annak hatékonyságát és minőségét, emiatt egy olyan kamera jellemzőről van szó, ami pontosan visszatükrözi a képalkotó berendezés technológiai fejlettségének a szintjét. A jó tömörítés lehetővé teszi, hogy folyamatosan fenntartható adatfolyam mellett a rendszerbe épített adatrögzítőn (pl.: SD kártya, HDD, SSD, stb.) rendelkezésre álló tárhelyet a lehető legoptimálisabban használjuk fel, miközben még elfogadható minőségű adathalmazt (kép és hang) mentünk el.
Az egyik gyakori formátum az MJPEG, ez viszont csak az egymást követő JPEG fájlokba tömörített képeket fűzi össze. Ezzel szemben az MPEG-4 már a képfolyamot fogja tömöríteni, azonban még ennél is fejlettebb eljárás a geeks.hu › technologiak › 100914_igy_mukodik_a_h264_kodolasÍgy működik a H.264 kódolás | Geeks.hukódolással történő tömörítés. Ebben az esetben egy blokk-orientált mozgáskompenzáció alapú kodekről van szó, ami számos olyan funkciót tesz lehetővé, amelyek segítségével nagyon hatékonyan tömörített mozgókép lesz a végeredmény.
Amennyiben megfigyelő rendszer kiépítésén töri a fejét, akkor bátran keresse a Híröskamerát! Mi az egyedi igényekre szabva a megjelölt büdzsé alapján készítjük el az Ön rendszerét.
Szolgáltatásaink között megtalálhatja a térfigyelő kamera, a kültéri kamera, a megfigyelő kamera, az álkamera, és az IP kamera telepítést is.